Egyházaskozáron
jártunk
Egy szép tavaszi napon - amely már lassan a
nyári időre hasonlított, - iskolánk kirándulási célpontja Egyházaskozár
lett.
Mit is mondhatnék! Az
utazás elég hosszú volt, de megérte megtenni ezt az utat, mert nagyon sok
kalanddal és élménnyel gazdagodtunk.
Egyházaskozár az én
szememmel elég nagy falunak látszott, aminek még a felét sem láttuk. De persze
elég nagy részét felfedezhettük és megismerhettük a „Faluportya” nevű
versenynek köszönhetően, ahol csapatokban kellett járni a faluban, és az volt a
dolgunk, hogy szerezzünk információkat a településről az adott feladatsor
alapján.
Egy tiszta, csendes és
nyugodt faluban sétálhattunk. Emellett a vendéglátás is kiváló volt. A mi
helyünk a Szuppi Ifjúsági Szállóban volt, ahol a svédasztalt és a pizzát sosem
felejtem el. De nem csak remek ételek voltak, hanem számtalan lehetőség, hogy
jól érezzük magunkat. Ilyenek például a kis focipálya, amin a legtöbb vicces élményt
szereztük, valamint a kis színpad, ahol dráma játékokat játszhattunk. Ott volt
még a tábortűz is, az állatsimogató a sok-sok lóval, kecskével, mangalicával, a
pici cicákkal, a kutyusokkal, valamint a csacsival, a büfé és sok más. A
szálláshely pedig az igényeinket maximálisan kielégítette.
Minden napra jutott
program. Az én kedvenc programjaim az esti tevékenységek voltak. Például
kimentünk éjszaka az erdő melletti foci pályára, rókavadászatra. Megvártuk, míg
teljesen besötétedik, és így még bújócskáztunk is egy jót. A másik kedvencem a
„Holdfénytúra” volt, ami éjszakai túrát jelent a sötét erdőben, zseblámpával a
kézben. Itt a veszélyes helyeken csak csúsztunk, keltünk és másztunk, de ettől
volt igazán izgalmas, nekem legalábbis. Ezen kívül felmászhattunk
Mecseknádasdnál a kilátóba, valamint Magyaregregy-Máré várát is megtekinthettük,
és a történetéről is ismeretet szerezhettünk. Kovácsolhattunk egy kovácsmester
segítségével, valamint kézműveskedtünk is, aminek a keretében volt
karkötőfonás, gyöngyfűzés, gipszfigura kifestése, valamint csipeszlepke
készítése. A három nap elteltével hazafelé menet megálltunk pár helyen.
Abaligeten megcsodáltuk a cseppkőbarlangot, ami valami elképesztően szép volt mindenki
számára. Emellett megnéztük a Denevér Múzeumot, Zengővárkonyban a Tojásmúzeumot
és a Tájházat is, ahol a fényképezőgépek gőzerővel kattogtak.
Úgy gondolom mindenki
számára nagy élmény volt ez a három nap, amit Egyházaskozáron töltöttünk, és ki
tudja! Lehet, hogy eljutunk oda még egyszer!
Bali Richárd 8. o. Szent László Általános
Iskola, Csanytelek
Az Egyházaskozáron töltött hétvégén sok ismeretet,
tapasztalatot gyűjtöttünk. Igazán hasznosan telt az idő, hiszen a rengeteg
program mindig elfoglalt minket, így sohasem unatkoztunk.
A tábor gyönyörű környezetben található, barátságos,
nyugodt, hangulatos. A szállásadóink is mérhetetlen nagy szeretettel fogadtak
minket. Az ételek ínycsiklandóak voltak. A kemencés pizzától, a szilvás gombócon
át, egészen a nutellás kalácsig minden finomságot
ehettünk.
Az istállóban kedves lovak, édes pónik, újszülött kiscicák,
ugrándozó nyuszik, bégető birkák, pajkos kutyák és még sárban hempergő
mangalicasertések is laktak. Minden napra jutott valami érdekesség. Már az első
nap a mecseknádasdi kilátóhoz vezetett utunk, majd a szálláshoz tartozó tó
partján sétálgattunk.
A második napon már több program is volt, mint például a Magyaregregy-Máré
vára „bevétele” és a délutáni szabadprogramok. Ebéd után sokan álltak sorba a
kovácsolásnál, de volt, aki inkább festegetett gipszfigurát, karkötőt font,
gyöngyöt fűzött, csipeszlepkét készített vagy éppen a „Faluportya” vetélkedőben
vett részt. Sötétedés után mindenki vastagon öltözött, a cipőfűzőjét szorosra
kötötte, zseblámpát vett a kezébe és útnak indult egy élményekkel teli éjszakai
„Holdfény” túrára. Hol esett az eső, hol egy-egy meredek lejtő próbálta
akadályozni előrehaladásunkat, de mindezek ellenére mindenki jól érezte magát
és remek élményekkel tért nyugovóra.
Harmadnap már hazafelé vettük utunkat, de nem maradtunk ezen
a napon sem program nélkül. Az Abaligeti Cseppkőbarlangban és a Denevérmúzeumban
ismét érdekes, lebilincselő és nem mindennapi jelenségeket, illetve
információkat láttunk, hallottunk. A zengővárkonyi Tojásmúzeumot és Tájházat is
megtekintettük, ahol a régi tájházak jellegzetes berendezéseit láthattuk, a Tojásmúzeumban
pedig lélegzetelállító tojásmintákkal ellátott míves tojásokban gyönyörködhettünk.
Estefelé értünk haza, s mindenki örült, hogy végre a saját ágyában aludhat.
A háromnapos kis ”hosszúhétvégénk” igazán jól telt el. Fájó
szívvel búcsúztunk, hiszen valóban jó dolgunk volt a táborban, mindenki szeretett
volna még maradni. A programok jól szervezettek, izgalmasak és nem mindennapiak
voltak. Jó volt részesévé válni és boldogsággal tölt el, hogy elmondhatom: „én
is voltam ott”.
Zámbó
Zsófia 8.f
Batsányi János Gimnázium, Csongrád